Napelem hírek

Napelem hírek sajtófigyelése

hvg

Ezrek örülhetnek: megemelték az otthoni ingyenakkus pályázat keretét

2026-04-09 |

Módosították az Otthoni Energiatároló Program (OETP) kiírását. A programban 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni otthoni energiatárolók beszerzésére napelemes rendszerek mellé. Azoknak áll ez a lehetőség, akiknek meglévő napelemes rendszerei már kiestek, vagy 2030-ig kiesnek a rendkívül kedvező szaldó elszámolásból, illetve most telepítenek újat.

A program honlapján kedden közzétett módosítások vélhetően a több mint háromszoros túljelentkezésre adnak legalább részben választ. Egyrészt ugyanis öt és félmilliárd forinttal megemelték a keretösszeget, ami így 105,5 milliárd forint lett.

Az eredetileg 100 milliárdos keretből legfeljebb 40 ezer pályázatra futotta volna, miközben 132 ezren adtak be előzetes igényt. A mostani emelés 2200-zal emelheti a támogatható pályázatok maximális számát. Mondjuk háromból két jelentkezőt így is ki kell majd szórni.

Az érdemben elbírálandó pályázatok számát azonban vélhetően szűkítik majd a további módosítások.

Kizárták ugyanis azokat, akik meglévő napelemes rendszerük mellett rendelkeznek otthoni energiatárolóval is. A módosítás értelmében senki nem kaphat támogatást sem ahhoz hogy új tárolót szerezzen be, sem ahhoz, hogy lecserélje vagy bővítse a régit. 

Korábban csak azokat zárták ki, akik a legutóbbi hasonló pályázat, a Napenergia Plusz Program, vagy a még korábbi, 2021-ben indult napelemes pályázat segítségével telepítettek energiatárolóval kiegészített napelemes rendszert. A mostani módosításokkal immár azokat is lehúzták a kedvezményezetti körből, akik előzőleg saját erőből szereztek be akkut a napelemeik mellé. 

Kizárták azokat is, akik úgy telepítenének energiatárolót a meglévő napelemes rendszerük mellé, hogy közben bővítik a termelőkapacitást, vagy lecserélik a régi paneleket. Ezt még önerőből sem engedélyezik számukra, ha a pályázat segítségével szereznének be energiatárolót.

Ez alapján vélhető, hogy több olyan jelentkező is akadt, aki kiszámolta, hogy jobban jár, ha modernebb, hatékonyabb panelekkel, nagyobb teljesítménnyel tudja tölteni a támogatással megvásárolt energiatárolóját.

A kiíró azonban vélhetően azt szeretné, ha a támogatást nem régi rendszerek felújítására, cseréjére, bővítésére fordítanák, hanem új háztartások kaphatnának lehetőséget háztartási méretű napelemes kiserőművek és tárolók beszerzésére.

forrás: https://hvg.hu/

portfolio

Megdöbbentő felfedezés rázta meg a napelemeseket: milliók múlhatnak egy rossz döntésen

2026-03-31 |

A napelemes rendszerek teljesítményét, különösen a poros és magas hőmérsékletű régiókban érdemben ronthatja, ha a paneleken por, homok vagy egyéb fizikai szennyeződés gyűlik össze. A naperőmű-tulajdonosok, illetve -üzemeltetők világszerte rendszeresen tisztítják a modulok felületét, hogy fenntartsák a napelemek optimális hatékonyságát, ami elengedhetetlen a kellő mennyiségű energia termeléséhez. Egy új kutatás szerint azonban a napelemek tisztítására használt egyes vegyszerek jelentősen csökkenthetik a fotovoltaikus panelek teljesítményét.

A háztartási méretű (HMKE) napelemes kiserőművek moduljait általában nem szokták tisztítani a tulajdonosok, de a nagy napelemparkok esetében külön iparág épült ki a fizikai szennyeződések akár robotokkal történő eltávolítására. A napelemparkokban tisztítószereket használnak a robotok és kefék által okozott mechanikai igénybevétel, kopás és karcolások mérséklésére, ez azonban – ahogy a német Fraunhofer CSP (Center for Silicon Photovoltaics) intézet kutatói megállapították – olykor a kívánttal épp ellentétes eredménnyel jár.

Tesztjeik ugyanis kimutatták, hogy bizonyos, kereskedelmi forgalomban kapható és széles körben használt napelemes tisztítószerek károsíthatják a panelek tükröződésmentes üvegbevonatát, jelentősen csökkentve a napelemek hatékonyságát és az energiahozamot.

Kutatásaik szerint míg egyes tisztítószerek biztonságosak, mások látható és tartós bevonatkárosodást okoznak, ami rávilágít a megfelelő tisztítószerek gondos kiválasztásának fontosságára a hosszú távú teljesítményveszteség elkerülése szempontjából.

A teszteredmények szerint egyes tisztítószerek akár 5,6%-kal is csökkenthetik a napelemek teljesítményét, vagyis ennyivel csökkent a tisztítószer miatt károsodott napelem teljesítménye a sértetlen üvegbevonatú modulhoz képest.

Bár ez nem tűnik soknak, mégis fájdalmas veszteséget jelenthet az amúgy is jövedelmezőségi problémákkal küzdő naperőmű ágazatnak.

A kutatók öt, kereskedelmi forgalomban kapható tisztítószert, illetve a referenciaként szolgáló tiszta ioncserélt vizet tesztelték, megvizsgálva a modulok üvegfelületeire gyakorolt hatásukat. A cél az volt, hogy megállapítsák, vajon a napelemek karbantartása során használt kémiai tisztítószerek lebonthatják-e a napelemek üvegére általában felvitt tükröződésmentesítő bevonatot (Anti-Reflective Coating – ARC). A napelemek antireflexiós vagy fényvisszaverődés-gátló bevonata egy olyan speciális, vékony réteg, amelyet a napelemek üvegfelületére visznek fel a hatékonyság növelése érdekében.

Az optikai teljesítmény változása közvetlenül a fotovoltaikus modulok teljesítményvesztéséhez vezethet: ha ugyanis a bevonat sérül és a tükröződésmentesítő funkció elvész, a modul kevesebb energiát fog termelni.

pv magazin cikke szerint a kísérleti keretében a tudósok 24 órán át 55 Celsius-fokon tisztítószerrel kezelték a modulok üvegét, nagyjából a napelemek teljes élettartama alatt végzett mosások összesített időtartamának megfelelően, míg az 55°C-os modulhőmérséklet közvetlen napfényben sem szokatlan. Ezt követően a csapat mérésekkel számszerűsítette az üveg optikai teljesítményét, különös tekintettel az optikai áteresztőképességére.

Méréseik szerint egyes termékek nagyobb hatást gyakoroltak, mint mások, az öt vizsgált tisztítószer között pedig meglehetősen nagy eltéréseket találtak.

Ötből három tisztítószer mérhetően, sőt szabad szemmel is láthatóan rontotta a tükröződésmentes bevonatot,

ami a fotovoltaikus rendszer teljesítményének csökkenéséhez vezetett, míg két szer nem okozott szignifikáns kárt, a desztillált vízhez hasonlóan.

A napelem-tisztítószereket meglehetősen eltérő körülmények között értékelik, és egyes esetekben nem megfelelő vagy helytelenül alkalmazott szabványok alapján marketingelik és tanúsítják őket.

A bevonat maradandó károsodásait a kutatók szerint valószínűleg kémiai reakció okozta, mivel a kísérletek során nem észleltek mechanikai igénybevételt. A károsodott bevonat ugyan helyrehozható, és akadnak olyan cégek, amelyek képesek javítani, illetve új bevonattal ellátni a sérült paneleket, de a kiterjedt, rendszeres javítás üzleti szempontból valószínűleg nem életképes megoldás.

Az objektív szűrővizsgálat célja az volt, hogy felhívja a befektetők és napelempark-üzemeltetők figyelmét arra, hogy a tisztítószer használata előtt érdemes ellenőrizniük azt, hogy az nem károsítja-e a moduljaikat. A következő lépésben a Fraunhofer CSP kutatói a tényleges tisztítási teljesítmény és a fényvisszaverődés-gátló bevonat esetleges károsodása közötti összefüggést, lényegében a kémiai és mechanikai hatások közötti kölcsönhatást kívánják megvizsgálni, hogy ez alapján ajánlásokat fogalmazzanak meg az iparág számára.

forrás: https://www.portfolio.hu/

Greenfo

A tetőkre szerelt napelemek akár az EU jövőbeli villamosenergia-igényének 40%-át is fedezhetnék

2026-03-18 |

Egy friss uniós elemzés szerint hatalmas, ma még nagyrészt kihasználatlan lehetőség rejlik az európai épületek tetején: ha az EU 271 millió épületének tetőfelületeit jobban hasznosítanánk, a rájuk telepített napelemek évente akár 2750 TWh villamos energiát is termelhetnének. Ez nagyjából az EU 2050-re várható villamosenergia-igényének 40%-át fedezhetné egy zéró kibocsátású energiarendszerben.
kutatás szerint az uniós tetők összesen körülbelül 2,3 terawattnyi napelemes kapacitást tudnának befogadni. Ennek döntő része lakóépületeken lenne elhelyezhető, de a nagyobb, nem lakófunkciójú épületek – például ipari, kereskedelmi vagy közintézményi épületek – is kulcsszerepet játszhatnak.
Ez azért is fontos, mert jelenleg az európai épületek tetőinek csak körülbelül 10%-án van napelem, vagyis a lehetőség nagy része egyelőre kihasználatlan. Pedig a napelemek már most is az uniós napenergia-kapacitás többségét adják.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a tetőre szerelt napelemek nemcsak hosszú távon lehetnek fontosak: 2030-ig az EU 700 GW-os napenergia-céljának több mint fele teljesíthető lenne a nem lakóépületek tetejének hasznosításával.

Mindez különösen azért lényeges, mert az épületek az EU energiafogyasztásának 42%-áért felelősek. Ráadásul ha a meglévő épületállomány felújítása során a tetőre szerelt napelemek nagyobb szerepet kapnak, az egyszerre csökkentheti a kibocsátást, a rezsiköltségeket, és segítheti az elektrifikációt – például a hőszivattyúk és az elektromos autók elterjedését is.
A tetők tehát nemcsak védenek az esőtől, hanem – kis túlzással – a jövő erőművei is lehetnek!

forrás: https://www.portfolio.hu/

portfolio

Otthoni napelemes energiatároló: kinek, hogyan és mikor éri meg?

2026-02-23 |

2026-ban elindult az állami Otthoni Energiatároló Program (OETP), amelynek keretében háztartások számára legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás érhető el a napelemes rendszer mellé telepített akkumulátoros energiatárolókra. A program célja, hogy a megtermelt villamos energiát a felhasználók nagyobb arányban helyben hasznosítsák, ezzel csökkentve a hálózati vételezést és villanyszámlát.

A támogatás iránti érdeklődés óriási volt: a bejelentés után a pályázatok jelentkezése már a program eredeti keretét több mint kétszeresen meghaladta – ami azt jelzi, hogy sokan kívánnak élni a lehetőséggel.

Napelem és akkumulátor a 2,5M támogatás tükrében

A támogatás elsősorban azoknak hasznos, akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel, különösen ha már nem jogosultak a kedvező szaldóelszámolásra, és szeretnék növelni önfogyasztásukat. Ugyanakkor azok számára is elérhető a pályázat, akik most tervezik új napelemes plusz energiatároló rendszer kiépítését.

A Portfolio friss elemzése azt vizsgálta, milyen műszaki konfigurációk – napelem teljesítmény, tároló kapacitás, inverter típus és fogyasztási profil – biztosítják a legkedvezőbb megtérülést egy 10 évre tervezett vizsgálat alapján.

A modell nettó jelenérték (NPV) alapján számolt: az energiahatékonysági megtakarításokat a támogatással és a beruházási költségekkel összevetve vizsgálta. A számításba vették a háztartások éves fogyasztását, a telepítés költségeit, a támogatást és a szaldó vagy bruttó elszámolás különbségét.

Meglévő napelemes háztartások vizsgálata

Az első vizsgált csoport a már meglévő napelemes rendszerekkel rendelkező háztartások voltak. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy a tároló telepítése akkor éri meg igazán, ha a háztartás már kikerült a szaldó elszámolási rendszerből, mert ebben az esetben a tárolás pénzügyi előnnyel jár.

Fontos megállapítás: amíg a háztartás szaldóelszámolás alatt áll, a hálózat “virtuális tárolóként” működik – vagyis a betáplált energiát ugyanazon az áron veheti vissza később a felhasználó, így a fizikai tárolás energiaveszteséget jelent, ami rontja a megtérülést.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy 10 kWh-s tároló kapacitás mellett a beruházás nettó jelenértéke kedvezőbb, mint nagyobb tárolóváltozatok esetén, mert a támogatási összeg nagyobb részét lefedi egy ilyen méretű telepítés.

Invertercsere szükségessége

A tanulmány kiemeli, hogy a tároló telepítése gyakran invertercserét is igényel, mivel a régebbi inverterek nem mindig támogatják az akkumulátor csatlakoztatását. A modern hibrid inverterek – különösen azok, amelyek képesek aszimmetrikus működésre – nagyobb hatékonyságot és jobb pénzügyi eredményt biztosítanak egyháztartási rendszerben.

Új rendszert építők: hogyan válasszunk napelemet és tárolót?

Új rendszer telepítésekor a pályázati feltételek szerint legfeljebb 5 kW-os inverter építhető be, és a napelemek névleges teljesítményének legfeljebb 120 %-a lehet az inverter kapacitásának. A vizsgálatban a legjobb megtérülést az 4 kW-os napelem + 10 kWh-s tároló kombináció adta, de a 5 kW-os rendszer esetén is pozitív megtérülést kaptak.

A kutatás rámutat: minél nagyobb az éves villamosenergia-fogyasztás, annál kedvezőbb a beruházási eredmény. Mindemellett az éves termelés és fogyasztás napi lefutása is befolyásolja az energiahatékonyságot és az önfogyasztást.

Önfogyasztás és rendszerhasználat

A vizsgálat szerint egy 6000 kWh-t fogyasztó háztartásnál az optimális konfiguráció egy 5 kW-os napelemes rendszer, amely jó egyensúlyt teremt az önellátási és önfogyasztási arány között. Tároló nélkül a rendszer típikusan 33–35 % önfogyasztást biztosít, míg 10 kWh tárolóval ez akár 63–67 % is lehet.

Bár a nagyobb tárolók tovább növelik az önfogyasztást és az önellátást, a többletberuházás megtérülése csökkenő határhaszonnal jár: 20 kWh felett a további növelés már csak mérsékelten javítja a mutatókat.

A hosszan tartó önellátó időszakok (pl. 10–70 nap) inkább nyári időszakban jönnek létre; télen a hálózati függőség továbbra is jelentős marad.

Összegzés

Az Otthoni Energiatároló Program 2,5 millió forintos támogatása jelentős ösztönző lehet a tárolók telepítésére, de a megtérülés nem automatikus: a háztartás fogyasztása, a szaldó- vagy bruttó elszámolás, a megfelelő inverter és a tároló mérete mind kulcsfontosságú tényezők.

forrás: https://www.portfolio.hu/

Economx

Hogyan erősítheti a magyar háztartások energiafüggetlenségét az energiatárolás és a napelemes pályázat?

2026-02-23 |

A magyar lakossági energiaátállás új szakaszba lépett: a napelemes rendszerek gyors terjedése után az energiatárolás került a középpontba. Ma már több mint 320 000 háztartási méretű naperőmű működik Magyarországon, a következő lépést pedig az jelenti, hogy a megtermelt áram minél nagyobb arányban helyben hasznosuljon.

Az Otthoni Energiatároló Program célja, hogy a napelemes rendszereket akkumulátorokkal egészítsék ki. A vissza nem térítendő támogatás iránt jelentős az érdeklődés, a pályázók száma már a kezdeti időszakban meghaladta a várakozásokat. Az energiatárolók lehetővé teszik, hogy a napközben megtermelt villamos energiát a háztartások este vagy borús időszakban is felhasználják, így csökkentve a hálózatból vásárolt áram mennyiségét.

Kaderják Péter szerint a napelem és az energiatároló kombinációja jelentősen javítja az önfogyasztás arányát. Egy átlagos háztartás esetében – különösen elektromos autó használata mellett – az éves villamosenergia-költség akár kétharmada is kiváltható. Ez nemcsak a rezsiköltségek csökkentésében jelent előrelépést, hanem a beruházások megtérülését is gyorsítja.

A bruttó elszámolás bevezetése után különösen fontossá vált a saját célú felhasználás növelése. Míg a korábbi szaldóelszámolási rendszer kedvezőbb feltételeket biztosított a hálózatba visszatáplált energia esetében, az új szabályozás a helyben történő fogyasztást teszi gazdaságosabbá. Ebben kap kulcsszerepet az energiatárolás, amely kiegyensúlyozza a termelés és fogyasztás időbeli eltérését.

A háztartási fejlesztések túlmutatnak az egyéni megtakarításon: a megújuló energiaforrások és a tárolás elterjedése országos szinten is csökkentheti az importált energiahordozóktól való függést. Bár a teljes energiafüggetlenség rövid távon nem reális cél, a decentralizált energiatermelés és -tárolás növeli az ellátásbiztonságot és rugalmasabbá teszi a rendszert.

A 2022-es energiaválság tapasztalatai rámutattak arra, hogy az árstabilitás és a rezsivédelem hosszú távon csak strukturális átalakításokkal tartható fenn. A lakossági energiatárolás ilyen irányú lépés: egyszerre szolgálja a háztartások pénzügyi érdekeit és az ország energiaszuverenitását.

Forrás: Economx.hu

G7

Épp akkor drágul a napelem és az akku, amikor beindul a magyar támogatási program

2026-02-16 |

Áprilistól Kína megszünteti a napelemek exportjára adott 9 százalékos áfa-visszatérítést, a napelemes rendszerekhez csatlakoztatható akkumulátoroknál pedig 9-ről 6 százalékra csökkenti a kedvezményt.

Már jó ideje lehetett tudni, hogy ezt az export-adókedvezményt Kína fokozatosan kivezeti, és azt is tudjuk, hogy az akkumulátoroknál is nulla lesz a mértéke 2027-től. De a lépés most pont egybeesik azzal, hogy Magyarországon jelentős állami támogatási program indul el mind a lakossági, mind a céges beszerzések felpörgetésére.

A lakossági programban a háztartások 2,5 millió forint támogatást kaphatnak akkumulátoros-napelemes rendszerek telepítéséhez, a pályázók előtt február 2-án nyílt meg a jelentkezés lehetősége, és március 15-én zárul. Utána kezdik majd értesíteni azokat, akik az első körben az alapfeltételeknek megfeleltek, és akkor indulhat el a részletesebb tervezés, majd a telepítés.

A program induló keretösszege 100 milliárd forint volt, ami 40 ezer pályázatra lett volna elég (ha mindenki a maximális 2,5 millió forintot igényli). A jelentkezők száma azonban pár nap alatt 75 ezer fölé emelkedett, így a keretet a tervek szerint megemelik – attól függő mértékben, hogy március 15-ig hányan regisztrálnak.

Eközben február 10-én az Energiaügyi Minisztérium megnyitotta a Jedlik Ányos Program leginkább várt, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatát is, amelyben cégek kérhetnek támogatást energiatároló rendszerekre.

Az állami támogatások ütemezése így kissé szerencsétlen, mert a kínai változás épp áremelést idéz elő. A magyar háztartásoknak jobban a zsebükbe kell nyúlniuk, ha a 2,5 millió forintos támogatásból nem jön ki teljes egészében a rendszerük fejlesztése. Illetve az összeg egy részét közvetetten a kínai költségvetés elszívja.

A folyamatot leegyszerűsítve egy olyan (a valóságban nem létező, de a számolást könnyítő) napelemen mutatjuk be, amelyet a kínai gyártó nettó 70 jüanért vásárolt alapanyagból állít elő, és nettó 100 jüanért kínál eladásra. A 70 jüanért beszerzett alapanyagok után a kínai cégnek jellemzően 13 százalékos, azaz esetünkben 9,1 jüanos áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben azonban a terméket exportálja, akkor ezt jelenleg még csökkentheti a nettó eladási ár 9 százalékával, azaz pont 9 jüannal. (A Magyarországra beérkező termékre a magyar importőr-kereskedő ráteszi az itteni 27 százalékos áfát, és úgy értékesíti a végfelhasználónak.)

Példánkban a kínai cég az egyszerűség kedvéért épp lenullázta az áfaterhét, de ha nem is pont ez történik, mindenképpen 9 százalékos teherkönnyítést kap a nettó exportárakból, és ha számára pozitívba fordul a mérleg, akkor vissza is igényelheti az összeget.

Áprilistól azonban ez a lehetőség a napelemeknél megszűnik, ezért a kínai gyártónak nettó 109 jüanra kell emelnie az árat, ha ugyanakkora haszonnal akar dolgozni. Ugyanezen logika szerint az akkumulátoroknál kínai szemszögből egyelőre 3 százalékos tehernövekedés jön áprilistól. Ha tehát semmi más változás nem lenne a piacon, csak ez, a napelemek ára akkor is 9, az akkumulátoroké pedig 3 százalékkal menne fel, de a valóság ennél sajnos bonyolultabbnak ígérkezik. 

A nemzetközi várakozások 10–20 százalék közötti drágulást vetítenek előre, miközben iparági szereplők szerint a korábban említett 3–9 százalékos emelkedés inkább az alsó határt jelentheti. Ugyanis az alapanyagárak is elindultak felfelé, már januárban, csak a gyártók eltérő stratégiával reagálnak erre, egyesek gyorsan és látványosabban emelnek, mások fokozatosan építik be a növekvő költségeiket.

A pontos mérték várhatóan a kínai új év kezdete után, csak március elején lesz tisztábban látható, amikor a gyártás és a logisztika ismét teljes kapacitáson pörög – mondja Házi Ádám stratégiai igazgató.

Az export-visszatérítés azokra a termékekre vehető igénybe, amelyek március végéig elhagyják Kínát, azaz praktikusan a kínai kikötőket. Emiatt nem jelent megoldást a magyar importőröknek az sem, ha még a határidő előtt leszerződnek nagyobb mennyiségű árura – például arra alapozva, hogy az itthon beinduló támogatási programok miatt jelenleg a lakossági kereslet óriásinak tűnik, és a céges is meg fog mozdulni.

Házi Ádám szerint igazán nagy készleteket Magyarországon felhalmozni eleve nem is lehet pénzügyi, logisztikai és raktározási szempontok miatt. Hiába látszik most az állami támogatás miatt kiugróan magas kereslet az akkumulátorok, inverterek és részben a napelemek iránt is, a lakossági programnak még a végső keretösszege sem látszik (vagyis nem lehet jól felbecsülni, mekkora lehet a maximális vásárlói igény). Sőt a támogatások kifizetési ütemezése sem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy a kiírás két éven belüli kivitelezést ír elő. Ám hogy ezen belül mikor és milyen ütemezésben jutnak a támogatási pénzekhez a háztartások, vagyis mikor lesznek belőlük a gyakorlatban vásárlók, azt nehéz előre megbecsülni.

Az EU-n belül sok cég igyekszik előrehozni a beszerzéseit, és Magyarországon is látjuk ezt a tendenciát a (viszonteladó) megrendelőknél, mi is azon dolgozunk, hogy hosszabb távra is biztosítható készletszintet tartsunk.

A kínai naptári évforduló február 17-én lesz, az elmúlt időszakban év végi hajrá volt, azaz a gyártókapacitások jellemzően telítettek voltak. Az új év várhatóan a logisztika túlterheltségével indul majd be, ami megnövelheti a szállítási határidőket, ez magyar szempontból további üzleti kockázatot és adott esetben költséget jelent.

A magyar piaci helyzet kommunikációs szempontból is nehéz, hiszen az ügyfelek könnyen gondolhatják majd, hogy a két számjegyű áremelés a telepítőcégek kísérlete arra, hogy a támogatás miatt meglóduló keresletből nagyobb hasznot húzzanak. Bár ezt sosem lehet kizárni (csak bízni lehet benne, hogy a piaci verseny miatt ennek a lehetősége minimális), ezúttal a pénz egy része biztosan a kínai költségvetésben landol majd.

forrás: https://telex.hu/

PORTFOLIO

Egyetlen rendelettel meg lehetne oldani a napelemek legnagyobb problémáját, de hiányzik az akarat

2026-02-15 |

Magyarországon is növekvő igény mutatkozik a hagyományos déli tájolástól eltérően, függőlegesen, vízszintesen és egyéb módon pozícionált napelemes rendszerek iránt. Az erkélynapelemek telepítése ugyan továbbra is tilos, de a fotovoltaikus panelek árcsökkenésének köszönhetően ma már itthon sem olyan ritka ezek kerítéselemként való hasznosítása. A napelemek hagyományostól eltérő rendszerben történő, például vízszintes telepítésére jó lehetőséget kínálnak az agrofotovoltaikus (agri pv vagy agro pv) naperőművek is, amelyek területén egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés. Az agrárium klímaalkalmazkodása szempontjából is lényeges agri pv rendszerek hazai elterjedését ugyanakkor egyelőre gátolja, hogy a szükséges végrehajtási szabályok továbbra is hiányoznak.

Itt az új fókusz a napelemeknél

A naperőművek esetében korábban lényegében kizárólag az energiatermelés maximalizálása volt a cél, ezért a napelemek telepítése során egyeduralkodó volt a déli tájolás. Az ilyen erőművek termelésének napon belüli alakulása jellegzetes haranggörbét követ, vagyis a dél körüli órákban csúcsosodik ki, míg a délelőtt és délután viszonylag alacsonyan alakul.

Az elmúlt években a naperőmű-kapacitás bővülése Magyarországon – és más európai országokban is – olyan szintet ért el, hogy a dél körüli napenergia-termelés már jócskán meghaladja az országos áramigényt,

viszont a délelőtti és délutáni fogyasztási csúcsok idején továbbra is csak szerényebb mértékben képes hozzájárulni a kereslet fedezéséhez.

A naperőművek így is jelentősen csökkentették az ország éves áramimport-igényét, elősegítették a piaci áramárak leszorítását és mérsékelték a villamosenergia-rendszer károsanyag-kibocsátását, de ez, a fogyasztási igényekhez kevésbé alkalmazkodó energiatermelési profil egyúttal több nem kívánt rendszerszintű hatással is jár.

Ilyen negatív következmény egyebek mellett a hálózat túlterhelődése, illetve hogy a dél körüli órákban gyakran negatív áron kell a környező országokba exportálni a Magyarországon megtermelt napenergiát. Ilyenkor tehát a hazai termelők fizetnek érte, hogy szomszédaink átvegyék a villamos energiát, az alacsony árak pedig drámaian rontották a naperőművek jövedelmezőségét is.

Jelentős részben ennek köszönhetően

a naperőmű-kapacitás bővítéséről a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére helyeződött át a fókusz,

aminek egyik fő célja az energiaellátás fogyasztási igényekkel való jobb összehangolása.

Számos, a rendszer flexibilitását fokozó megoldás létezik, ilyen például az akkumulátoros energiatárolók telepítése, az erőműállomány diverzifikálása más technológiákkal (például szél- és gázerőművekkel), de önmagában a napelemtelepítés alternatív pozicionálása, tájolása is képes a fogyasztási igényekhez közelíteni az energiatermelést.

Így a naperőmű-telepítéseknél ma már a korábbiaknál kevésbé fontos szempont a dél körüli csúcsidőben való termelés,

és jóval nagyobb hangsúly került a csúcsidőn kívüli termelésre.

Jönnek az új trendek

Az egytengelyes napkövető rendszerrel telepített napelemparkok már itthon is elterjedtnek számítanak, ez esetben a napelemek reggel kelet, este pedig nyugat felé „néznek„. Újabb trend a napelemparkok körében, hogy a napelemeket sátor/háztető alakban, nem nagy dőlésszögben telepítik úgy, hogy az egyik oldala keletre, a másik pedig nyugatra néz, így a lapostetőkön korábban is alkalmazott megoldásnak köszönhetően az erőmű a reggeli és délutáni órákban jobban hasznosítja a besugárzást.

Teljesen függőlegesen pozícionált napelemekkel telepített nagy naperőművek Magyarországon még nem épültek, de kisebb léptékben már itthon is egyre gyakrabban használják ilyen módon a fotovoltaikus (pv) paneleket, és nem feltétlen a fenti megfontolások miatt. Az erkélynapelemek telepítése ugyan tilos Magyarországon, és az épületek homlokzatára is csak korlátozásokkal kerülhetnek pv modulok, viszont

kerítéselemként való felhasználásuk már nem számít ritkának például mezőgazdasági üzemeknél és farmoknál, de lakóingatlanok esetében is előfordul.

Az elmúlt időszakban ugyanis olyan jelentősen csökkent a napelemek ára, hogy ilyen módon való alkalmazásuk költsége akár a kerítéspanelekével is versenyképes lehet, ráadásul a jellemzően kétoldalas (bifacial) panelek villamos energiát is termelnek.

Az ilyen módon telepített napelemeket általában saját célú termelésre használják, az általuk előállított energiát helyben felhasználva. Amennyiben a rendszer csúcsteljesítménye nem haladja meg az 50 kilowatott (kW), akkor a háztartási méretű kiserőmű kategóriára vonatkozó elszámolási szabályok érvényesek rá, ha nagyobb teljesítményű, akkor visszatáplálás elleni védelemmel kell ellátni a rendszert.

A napelemek speciális kerítésként, zajvédő falként való alkalmazása értesüléseink szerint a budapesti Körvasút-sor mentén is felvetődött, ez a projekt azonban egyelőre elméleti stádiumban tart.

Napelem és mezőgazdaság

A napelemek hagyományostól eltérő rendszerben történő, például vízszintes telepítésére jó lehetőséget kínálnak azok, az úgynevezett agrofotovoltaikus (agri pv vagy agro pv) naperőművek, amelyek területén egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés.

Az ilyen naperőművek előnye, hogy a hagyományos napelemparkokkal szemben ezek miatt nem kell termőföldet kivonni a termelés alól (aminek feltételeit egyébként is jelentősen szigorította a magyar építészetről szóló törvény), emellett árnyékot adva védi az alá ültetett növényeket a klímaváltozás miatt egyre perzselőbb nyári naptól, egyúttal erősítve a terület vízvisszatartó képességét – ezáltal akár a terméshozamot is érdemben növelve.

Noha Magyarország adottságai e tekintetben is kiemelkedően jók, és szórványosan már itthon is alkalmaznak napelemeket a mezőgazdasági termeléssel integráltan, akár üvegházak, fóliasátrak árnyékolására, ezzel együtt idehaza egyelőre még nem terjedtek el ezek a rendszerek. Igaz, egyelőre az e tekintetben élenjáró országokban is viszonylag szerény az agri pv kapacitás. (Magyarország első – precíziós gazdálkodással integrált – agrifotovoltaikus rendszere Zalaegerszegen, a ZalaZone innovációs parkjának tesztkörnyezetében működik.)

Lépni kéne

Az agri pv rendszerek hazai elterjedését egyelőre gátolja, hogy a szükséges végrehajtási szabályok továbbra is hiányoznak.

A földtörvény ugyan az agri pv rendszerekre vonatkozóan lehetővé teszi a kettős hasznosítást, azonban az ilyen naperőműveket részletesen definiáló szabályozó rendelet még nem létezik, így az agrifotovoltaikus rendszerek engedélyeztetési eljárásai ma még elakadnak a földhivataloknál.

Korábbi értesüléseink szerint az érintett minisztériumok és szakmai szervezetek részvételével már jó ideje elkezdődött az európai mintát követő, de a magyar érdekeknek megfelelő hiányzó végrehajtási rendelet kidolgozása, amely az akkori elképzelések szerint 2025 nyaráig a parlament elé került volna. Erre egyelőre nem került sor, vélhetően a prioritások megváltozása miatt, de akár olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a termőföldeket is érintő vízgazdálkodási koncepció változása.

Ezzel együtt információink szerint az ezzel kapcsolatos munka nem állt le, így hamarosan megnyílhat az út az agrárium klímaalkalmazkodása szempontjából is fontos lehetőséget kínáló új típusú naperőművek magyarországi elterjedése előtt.

forrás: https://www.portfolio.hu/

SZON.HU

Hatalmas az érdeklődés – megemelhetik az Otthoni Energiatároló Program 100 milliárdos keretösszegét

2026-02-09 |

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány a közelmúltban indította el az Otthoni Energiatároló Programot, melynek keretében 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással vásárolhatnak akkumulátort a hazai háztartások. A programban azok pályázhat, akiknek az otthona rendelkezik napelemes rendszerrel, vagy pedig vállalják annak telepítését. A pályázat azt is előírja, hogy az igénylők a támogatást legalább 10 kWh kapacitású energiatárolóra kérhetik, ám felső kapacitáskorlát nincs.

Otthoni Energiatároló Program: meg kell emelni a keretet

A kormány korábban 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg az Otthoni Energiatároló Programot. Ezzel a becslések szerint hozzávetőleg 40 ezer háztartás rezsicsökkentését támogatták volna, de a hatalmas érdeklődés miatt szükség lesz a keretösszeg megemelésére. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón elárulta, eddig 75 ezren nyújtottak be pályázatot a programra. A miniszter arról is beszámolt, a pályázati időszak március 15-én zárul –ezt követően döntenek a keret megemelésének összegéről.

– A 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással a kormány célja, hogy minél többen legyenek képesek nemcsak termelni, hanem tárolni is a napenergiát, és ennek köszönhetően érdemben tovább csökkentsék a családok energiakiadásait – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.

Kíváncsiak voltunk, mire elég, hogyan segítheti a háztartások rezsicsökkentését a pályázatban minimálisan előírt kWh-ás tárolókapacitás, ezért a témáról megkérdeztük a napelemes rendszerek telepítésével is foglalkozó nyíregyházi Kelet-Solar Kft.-t. Kérdésünkre elárulták, egy 10 kWh-s tároló erős alapot ad.

Mire elég az előírt tárolókapacitás?

A legtöbb rendszer később tovább bővíthető, miután a háztartás fogyasztási szokásai jobban kirajzolódnak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a napelemes termelés nagyobb része helyben hasznosul, nem a hálózatba kerül, így az áramhálózat terhelése is csökken. Egy átlagos háztartás napi fogyasztása jellemzően 8–10 kWh, vagyis ha a tároló a pályázatban előírt minimális kapacitással bír, akkor is fedezheti egy teljes nap fogyasztását – tudatos energiahasználat pedig még többet is

 – tudatta a vállalat, és arra is felhívták a figyelmet, hogy ez a kapacitás nem a nagyfogyasztók folyamatos üzemére készült, viszont a stabil alapműködést megbízhatóan biztosítja.

A pályázattal kapcsolatban eddig tapasztalt óriási érdeklődést a cég úgy kommentálta, az Otthoni energiatároló Programot már a kezdetektől óriási figyelem övezi.

– A nyilvános információk alapján a regisztrációk száma már a tervezett szint 200 százalékát is elérte, és – ahogy fentebb már említettük – várható a 100 milliárdos pályázati keret megemelése is. Mivel a regisztráció március 15-éig is nyitva maradhat, így várhatóan tovább növekszik a jelentkezők száma – tették hozzá.

Az Otthoni Energiatároló Programban azok is pályázhatnak, akik jelenleg nem rendelkeznek napelemes rendszerrel, de vállalják annak telepítését. Kik a célcsoportok? A Kelet-Solar tájékoztatása szerint azok a magánszemélyek, akik:

  • 2030 végéig kikerülnek, vagy már ki is kerültek a szaldó elszámolásból,
  • önerőből vásároltak a kezdetektől bruttó elszámolásba eső napelemes rendszert,
  • az 5 ezer fő alatti településeken létesülő új napelemes rendszerek.

A cég szerint azt nehéz megmondani, mennyibe kerül egy új rendszer, hiszen az optimális konfiguráció több tényezőtől függ. Egy sikeres pályázatnál jellemzően az összköltség 50–60 százalékát adhatja a 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás.

https://www.szon.hu

24.hu

Nagy roham a napelemes energiatárolók pályázatánál hétfőn

2026-02-02 |

Hétfőn elindult az otthoni napelemekhez kapcsolódó energiatárolók támogatási pályázata. Mint nemrég megírtuk, február 2-ától (az összesen 100 milliárd forintos keret kimerüléséig) lehet pályázni háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos lakossági energiatárolóra. A szakemberek várakozása szerint villámgyorsan elfogyhat a legalább 40 ezer család beruházását jelentősen megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatási keret.

A pályázati felületen a következőt írják: „nagy forgalmat tapasztalunk, ezért virtuális várakozási sort alkalmazunk, hogy limitáljuk a weboldalon egyidőben tartózkodó felhasználók számát.”

A 24.hu egyik olvasója hétfőn reggel arról írt, hogy a pályázati oldalon a várakozási idő 4 óra, szerinte nem sikerült felkészülni a várható rohamra.

A mintegy négyórás várakozási idő időközben fél óra, majd később 10 perc alá csökkent, és azóta már be is engedett sorban állókat a pályázati felületre. (Arról nincs információ, hogy hány felhasználó áll jelenleg sorban.)

A pályázati felületre belépve több adat automatikusan kitöltődik az ügyfélkapus (DÁP) azonosítást követően, ami első tapasztalat alapján érdemben gyorsítja az ügyintézést. A kezelőfelület a portál szerint könnyen átlátható és az előzetesen közzétett pályázati útmutató alapján a jelentkezés zökkenőmentesen kitölthető – írja a portfolio.

Ezek alapján a pályázat kitöltése néhány perc alatt elvégezhető – amennyiben a szükséges alapadatok előre rendelkezésre állnak.

Ilyenek többek között a helyrajzi szám, az adóazonosító jel, a villanyszámlán szereplő POD-azonosító, valamint az ingatlan alapadatai.

Mit kell tudni a most induló pályázatról?

A rendszer „első körben” azokat részesíti előnyben, akik már kikerültek vagy 2030-ig kikerülnek a szaldóelszámolásból, valamint az 5000 fő alatti településeken élőket.

A pályázatot kiíró az utolsó pillanatban még kétszer módosította a pályázati előírásokat:

  • Január 28-án tisztázódott, hogy a pályázatban való részvétel és az energiatároló telepítése nem jelenti automatikusan a kedvező szaldóelszámolásból való kiesést – ez sokakat visszatartott volna a jelentkezéstől.
  • Alig két nappal ezelőtt ismét belenyúltak a szabályokba, pontosítva a műszaki feltételeket, például az invertercserékre vonatkozó kW-korlátokat.

https://24.hu/

hvg

Napelemmel borírotta be villanyautóját a Nissan

2026-01-28 |

A Nissan 2020-ban leplezte, majd pedig 2022-ben dobta piacra az Ariya villanyautót, melyből most egy új koncepciómodell érkezett.

Az újdonság különlegessége, hogy a gépháztetetjét, a tetejét és a hátsó ablakát napelemek borítják.

A 3,8 négyzetméteres felület egy napsütéses napon annyi elektromos energiát termel, melynek segítségével akár 23 kilométernyi extra hatótávolság is nyerhető.

A Magyarországon 15,5 millió forintos indulóárú Nissan Ariya 214 lóerős alapmodelljében található nettó 63 kWh kapacitású akkumulátor 403 kilométeres WLTP-hatótávot tesz lehetővé.

A magasabb alapfelszereltségű és 238 lóerős teljesítményű 87 kWh-s verziót adott esetben elegendő 525 kilométerenként töltőre csatlakoztatni – ez a kivitel alaphangon 18,8 millió forintba kerül.

https://hvg.hu/

VILÁGGAZDASÁG

Egész Európa azt nézi, mit művelnek Magyarországon a napelemek: a hollandok és a spanyolok láttak már hasonlót – itt a hivatalos jelentés

2026-01-23 |

A szél- és a napenergia együtt 2025-ben termelt első alkalommal több villamos energiát az Európai Unióban, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Magyarország 2025-ben is Európa élén végzett a napelemekkel termelt áram 28 százalékos részarányával, megelőzve Ciprust, Görögországot, Spanyolországot és Hollandiát.

Magyarország tavaly is megőrizte vezető helyét Európában a napelemekkel megtermelt áram részarányában, amely 28 százalékra nőtt 2025-ben – írta az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára pénteki Facebook-bejegyzésében az Ember nemzetközi energetikai agytröszt elemzésére hivatkozva.

Magyarország mellett még Ciprus, Görögország, Spanyolország és Hollandia mondhatja el magáról, hogy a belföldön előállított villamos energiának legalább ötödét napenergiával biztosítja – tette hozzá az államtitkár. A legutóbbi teljes adatsor szerint Magyarország 2024-ben világelső volt a napelemekkel megtermelt áram részaránya tekintetében – tette hozzá Czepek Gábor.

A jelentés kiemeli, hogy az uniós nap- és szélerőművek 2025-ben először múlták felül a fosszilis áramtermelést, míg Magyarország ezt a mérföldkövet már egy évvel korábban elérte – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „a józan észen alapuló patrióta zöldpolitika látványos eredményeket hoz”.

Czepek Gábor szerint a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni. A februárban induló Otthoni Energiatároló Programban és a Jedlik Ányos Energetikai Program vállalkozásoknak szóló kiírásában összesen 150 milliárd forinttal ösztönzi a kormány a korszerű akkumulátorok telepítését.

„Azon dolgozunk, hogy a napenergia-forradalom után 2030-ra az európai élvonalba lépjünk előre az energiatárolásban is” – zárta bejegyzését Czepek Gábor.

Európában egyre jelentősebb a szél- és napenergia

A szél- és a napenergia együtt 2025-ben termelt első alkalommal több villamos energiát az Európai Unióban, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A fordulatot elsősorban a napenergia gyors bővülése hozta, miközben a szén szerepe történelmi mélypontra esett, az EU ugyanakkor továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra – derül ki az Ember energetikai agytröszt honlapján csütörtökön publikált elemzésből.

A jelentés szerint a nap- és a szélenergia 2025-ben az EU villamosenergia-termelésének valamivel több, mint 30 százalékát adta, míg a fosszilis energiahordozók – szén, gáz és kisebb részben olaj – részesedése 29 százalék volt. A megújuló energiaforrások összességében – beleértve a vízenergiát és a biomasszát – 47,7 százalékos arányt értek el, míg a nukleáris energia 23,4 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez.

A napenergia önmagában már 13 százalékot tett ki az uniós áramtermelésből, és immár negyedik éve 20 százalékot meghaladó ütemben bővült. A termelés növekedését nagyrészt a telepített kapacitások 19-20 százalékos emelkedése hajtotta. A napenergia több országban – köztük Magyarországon, Spanyolországban és Hollandiában – már az áramfogyasztás több mint egyötödét fedezi.

A cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.vg.hu

nemzetközi napelem szakmai hírek

Solis - EverCore all-in-one ipari energiatároló

2026-01-18 |

A Solis, a világ egyik Top 3 invertergyártója, bejelentette az EverCore piacra dobását – a vállalat első, mindent egyben (all-in-one) kereskedelmi és ipari (C&I) energiatároló rendszerét.

Az EverCore termékcsalád két zászlóshajó-konfigurációval debütál:
• egy 100/120 kWh-s rendszerrel, amely a Solis 50/60 kW-os hibrid inverterével párosul, valamint
• egy nagyobb, 261 kWh-s modellel, amelyet a Solis 125 kW-os hibrid invertere támogat.
Mindkét megoldás egyetlen egységben egyesíti az invertert, az akkumulátort és az energiamenedzsment rendszert (EMS).

Ez a mérföldkő a Solis hivatalos belépését jelenti a nagyléptékű energiatárolási piacra. Az inverter-technológiában szerzett többéves mérnöki tapasztalatra építve az EverCore a Solis fejlett teljesítményátalakítási szakértelmét a következő generációs akkumulátor-architektúrával ötvözi, így teljesen integrált megoldást kínál kereskedelmi és ipari alkalmazásokhoz.
A Solis az MPPT-t, a PCS-t, a hálózatra kapcsolt / szigetüzemű átkapcsolást (STS) és az EMS-t egyetlen, egységes vezérlőrendszerbe integrálja, amelyet gyárilag előre összeépítenek és tesztelnek a nagyobb megbízhatóság érdekében.
A rendszer IP66 védettségű, kültéri használatra alkalmas, így zord környezetben is megállja a helyét, miközben gyorsabb szállítást, dinamikusabb működést és nagyobb rendszerstabilitást biztosít. A teljesítményre, biztonságra és skálázhatóságra tervezett EverCore lehetővé teszi a vállalatok számára az energiaköltségek csökkentését, az ellenálló képesség növelését, valamint az új energiapiacokon való részvételt a keresletoldali válasz (demand response) és a virtuális erőművek (VPP) integrációján keresztül.
„Az EverCore meghatározó fejlődési lépést jelent a Solis számára – az invertergyártótól a teljes körű energia-megoldások szolgáltatójává válunk” – mondta Sandy Woodward, a Solis Europe vezérigazgatója. „Az inverteres innováció terén szerzett két évtizedes tapasztalatunkat az energiatárolásban kamatoztattuk, és egy olyan rendszert hoztunk létre, amely intelligens, biztonságos és hosszú távon is skálázható.”
Ugyanilyen fontos, hogy az EverCore egyszerűséget és biztonságot nyújt ügyfeleinknek – egyetlen gyártó felel a teljes megoldásért. Az invertertől az akkumulátoron át az EMS-ig minden elemet a Solis szállít és támogat. Ez egyetlen kapcsolattartási pontot jelent a telepítés, a szerviz és az értékesítés utáni támogatás során, biztosítva a zökkenőmentes működést és a teljes nyugalmat.”

Megbízhatóságra és teljesítményre tervezve
Az EverCore moduláris kialakítása akár 1,25 MW / 15,66 MWh kapacitást is támogat, így ideális ipari létesítmények, adatközpontok és mikrohálózati alkalmazások számára.

Főbb jellemzők:
– Hálózatra kapcsolt és szigetüzemű működés közötti átkapcsolás 10 ms alatt, megszakításmentes működés kritikus terhelések esetén
– 1,25 MW / 15,66 MWh-ig skálázható, a növekvő energiaigényekhez igazodva
– Nagy kapacitású 314 Ah-s LFP cellák, többrétegű védelemmel a hosszú távú biztonságért és megbízhatóságért
– Szabadalmaztatott levegőhűtéses kialakítás, folyadékhűtés nélkül, stabil hőmérsékleti működéssel
– Akár 2×-es PV túlméretezés és 21 A-es string bemenet támogatása a maximális napelemes hozam érdekében
– 160% túlterhelési képesség 200 ms-ig szigetüzemben, stabil nagy terhelésű indítás érdekében
– Beépített AI funkciók és VPP-kompatibilitás az ároptimalizálás és új bevételi források érdekében
– SolisCloud: intelligens felügyelet, AI-vezérlés és távoli frissítések
– EVE márkájú akkumulátor cellák

Alap a jövőhöz
Ahogy világszerte felgyorsul a tiszta és stabil energia iránti igény, az EverCore bevezetése a Solist kulcsszereplővé teszi a hálózati rugalmasság és az energiafüggetlenség támogatásában. A fejlett invertertechnológia és az intelligens energiatárolás ötvözésével a Solis tovább bővíti portfólióját, hogy megfeleljen mind a vállalatok, mind az elektromos hálózat folyamatosan változó igényeinek.

SOLIS
A Solis 2005-ben alakult és ma a világ egyik legtapasztaltabb és legnagyobb energiatároló és PV string inverter gyártója. A Solis márkanév alatt a vállalat fejlett és megbízható megoldásokat kínál hálózatra kapcsolt és szigetüzemű alkalmazásokhoz egyaránt, különös hangsúlyt fektetve a hibrid és energiatároló technológiákra, amelyek maximalizálják a megújuló energia felhasználását.
Világszínvonalú K+F, szigorú nemzetközi tanúsítványok és globális ellátási lánc támogatásával a Solis termékeit az egyes regionális piacok igényeihez igazítja, helyi szakértői csapatok támogatásával.

https://energostore.hu/ipari-energiatarolok-397/solis-420 

nemzeti energetikai ügynökség

Pályázati felhívás:
Otthoni Energiatároló Program - 2,5 millió forint támogatás

2026-01-15 |

A Nemzeti Energetikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pályázati Felhívást tesz közzé azon háztartások támogatására, amelyek szeretnék erősíteni önellátásukat, növelnék a helyben megtermelt zöldenergia saját célú felhasználásának arányát, ezzel csökkentve rezsiköltségeiket. Az Otthoni Energiatároló Program a meglévő, vagy új napelemes rendszerek energiatárolókkal való bővítéséhez, így a tiszta áram még hatékonyabb hasznosításához kínál segítséget.

A Pályázati Felhívásra nagykorú, cselekvőképes természetes személyek, vagy gondnoki nyilatkozattal cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alá helyezett természetes személyek (magánszemélyek) nyújthatnak be támogatási kérelmet.

Pályázatonként igényelhető támogatás összege legfeljebb 2,5 millió forint.

A Felhívás keretében a pályázatok benyújtására 2026. február 2-án 10:00 órától van lehetőség.

A Pályázati Felhívás mellékletei az otthonienergiatarolo.neuzrt.hu oldalon lesznek elérhetők. További információk az otthonienergiatarolo.gov.hu központi honlapon.

A pályázatkezeléssel kapcsolatos kérdések, problémák esetén segítségnyújtás a Támogató alábbi elérhetőségein kérhető:

Telefonon az ügyfélszolgálatot a +36 1 755 5938 telefonszámon (ügyfélszolgálati időben) érheti el. Kérjük, levelét a lakossagitarolo@neuzrt.hu e-mail címre küldje meg.

https://nffku.hu/index.php/tile-detail/otthonienergiatarolo

világgazdaság

Belepte a hó a napelemeket, akkor most mit csináljunk? – Van, amit semmiképpen se

2026-01-09 |

Veszélybe kerül a télen amúgy is szerényebb napenergia-termelés, ha hó fedi be a paneleket. A Világgazdaság utánajárt, kell-e, érdemes-e letakarítani a havat a napelemekről, vagy hagyni kell az egészet úgy, ahogy van.

Nem meglepő módon nem termel áramot az a napelem, amelyet nem ér fény. Márpedig a hó megakadályozza, hogy az alatta lévő panelek úgy szolgáljanak, ahogyan azt várja a tulajdonosuk.

Jól összekarcoljuk, aztán nézhetünk
Hó lepi be az országban működő naperőművek sorát, ahogyan a háztetőkre szerelt kis erőművekét is. Ráadásul pillanatnyilag a felhők is szűrik a napsütést. A Mavir péntek délutáni adatai szerint a naperőművek alig járultak hozzá a hazai áramtermeléshez. Stabilan csak az atomerőműre és a gázüzemű erőművekre számíthattunk – most ez utóbbiakra a legnagyobb súllyal –, de dolgoznak a mátrai lignitblokkok és azokkal nagyjából azonos mennyiségű áramot adó biomassza-erőművek is.

Mégsem érdemes elkezdeni lesöprögetni a havat, lekapargatni a jeget a napelemekről. Szakmai vélemények szerint ugyanis azzal többet ártanánk, mint használnánk. Erről a szlovéniai Moja elektrarna naperőmű-üzemeltető vezérigazgatója és a Szlovén Fotovoltaikus Szövetség igazgatótanácsának tagja részletesen is nyilatkozott a Nas stiknek. Mint elmondta, a napelemekről a hó eltávolítása

  • a felületük megkarcolásának kockázatával jár, emellett
  • időigényes és
  • költséges

lenne. A remélhető előny sokkal kisebb a hátrányainál, tekintettel a téli napsütés alacsony szintjére. A munka többe kerülne, mint amilyen értékű áramhoz hozzájuthatnánk általa. Más érintettek arra is felhívják a figyelmet, hogy a hótakaró amúgy is átmeneti, így az általa okozott kiesés is viszonylag kicsi és rövid életű. A legtöbb esetben a hó gyorsan elolvad vagy lecsúszik a felületről a panelek dőlése és a modulok napfény alatti felmelegedése miatt.

Ami pedig a tisztítást illeti: a hó eltakarítása még puhább eszközökkel is mikrokarcolásokat okozhat, ezzel pedig tartósan csökken a panelek hatékonysága. Az üveg esetleges repedésekor emellett víz juthat a modulba, amely emiatt meghibásodhat.

Lehet készülni is a hóra
Az állami tulajdonú Gen energija energiaszolgáltató a lapnak azt mondta, hogy a naperőművei nagy részét lejtőkön építi, így a hó viszonylag gyorsan lecsúszik a modulokról, amikor süt a nap. A hó magától lecsúszásának van egy előnye is, mivel segít megtisztítani a napelemeket azáltal, hogy eltávolítja a felszínen felhalmozódott szennyeződések nagy részét.

Nem más a helyzet Magyarországon sem. A hó ugyan látványosan lenullázhat néhány napnyi áramtermelést, de éves szinten alig számít. Kivétel persze, ha a hó hosszú ideig megmarad. Ám hozzátehetjük, hogy a hó eltakarítása háztáji napelem esetében, ha ahhoz fel kell mászni a háztetőre, akkor balesetveszélyes is lehet.

Mekkora termeléskiesést okozhat egy havas időszak?

  • Teljes hóborítás esetén az áramtermelés akár 90–100 százaléka is kieshet,
  • ha vékony, vagy csak foltokban van hó a panelen, az 20–50 százalékos kiesés.

Egy átlagos háztartás esetében decembertől januárig a napelemek az éves termelésnek havi szinten csak a 2-4 százalékát adják, a hó miatti kiesés pedig ennek a kis aránynak az 5–30 százaléka. Vagyis éves szinten 0,2–1 százalék veszteség, ami a ChatGPT által modellezett háztartásban 1-2 ezer forint mínuszt jelent.

Mikor érdemes letisztogatni a napelemet?
Ha mégis rászánjuk magunkat a munkára, akkor annak kis, legfeljebb 20–25 fokos dőlésszög esetén érdemes nekifogni, lapostetős rendszer esetében. Elég kivárni a február végét, március elejét – ha egyáltalán akkor még esik a hó –, mert ekkor már erősödik a napsugárzás, így egy letisztított panel sokkal többet termel. Szempont lehet a tisztításnál az is, hogy vételezünk-e a hálózatról is áramot, vagy csak a saját szigetüzemű, esetleg akkumulátorral kiegészített létesítményeinkre hagyatkozunk. Az utóbbi esetben érdemes tisztogatni, mert minden kilowattóra számít.

Az előbbiekből az is következik, mikor nem éri meg eltakarítani a havat a panelekről: decemberben és januárban, meredek tető esetén, illetve ha pár napon belül olvadás várható.

Még a sima tisztítás is ritka, mint a fehér holló
Az időjárási viszonyok miatt a napelemek hótól való megszabadításában lényegében nincs magyarországi tapasztalat. A tisztítás sem jellemző, mert megfelelő dőlésszög esetén az eső miatt a napelem öntisztító – válaszolt a Világgazdaságnak Szolnoki Ádám, a Manap elnöke. Persze, már erre a munkára is kifejlesztettek sokféle célszerszámot, de azokat jellemzően a nagyobb naperőművek esetében veszik igénybe. Általában az intézményeken lévő napelemek tulajdonosai várják el, hogy karbantartás keretében tisztítsák meg a paneleket. Elsősorban a panelek peremén 1-2-3 év alatt felgyűlő port kell eltávolítni.

A hó esetében Szolnoki Ádám a fentiekkel egybecsengbe azt hangsúlyozta, hogy vigyázni kell, nehogy megsértsük a panelek felületét, azokat legfeljebb hosszú nyelű, puha eszközzel tisztítsuk. A családi házak tetejére azonban veszélyes felmászni, és amúgy is lehet számítani a hó néhány napon belüli leolvadására.

forrás: vg.hu

hvg

Hamarabb kiírhatják a lakossági akkupályázatot, a vártnál többen pályázhatnak az ingyen pénzre

2026-01-09 |

A korábbi tervekkel szemben az eredetileg tervezett január 15. helyett már akár szombaton kijöhetnek a részletei a százmilliárd forintos akkuprogramnak – írja a Telex piaci információkra hivatkozva. A programmal, mint korábban írtuk, saját korábbi hibáit igyekszik befoltozni a kormány. A program lényege, hogy ha egy háztartás vállalja, hogy saját, legalább 10 kW-os háztartási méretű napelemes kiserőművéhez (hmke) akkumulátort telepít, akkor kap hozzá 2,5 millió forint támogatást.

A lap eddig nem ismert részleteket is közöl a programról, amelynek kiírása értesüléseik szerint szombaton (vagy jövő csütörtökön) jelenik meg. Például nemcsak azok pályázhatnak, akiknek már van napelemük, hanem azok is, akik majd csak most szeretnének napelemes rendszert telepíteni.

A háztartási napelemes rendszerek telepítése, amelyet a 2022-es energiaválság és a különböző, gyakran döcögve haladó kormányzati támogatási programok is rendkívül gerjesztettek, 2024 után földbe állt, miután kivezették a rendkívül kedvező szaldóelszámolást.

Az újonnan bevezetett bruttóelszámolás díjalapú lett, ami azt jelenti, hogy külön tarifán számolják a háztartási napelemek által termelt és hálózatba feltöltött (azaz a termelés időpillanatában a háztartásban el nem fogyasztott), illetve az onnan vételezett áramot: előbbit alacsonyabb (5 forint/kilowattóra), utóbbit magasabb (átlagos fogyasztásig, 36, azon felül 70 forint/kilowattóra) áron. Ez annyira kedvezőtlen lett, hogy alig valaki vágott bele saját erőből napelemek telepítésébe. Ezen javítana most az akkumulátoros program.

A 100 milliárd forintos keretösszegű, pályázóként 2,5 millió forintos támogatásból 40 ezer napelemes rendszer mellé lehet akkumulátorokat telepíteni. A meglévő körülbelül 270 ezer hmke-vel és a további lehetséges igényekkel számolva túljelentkezés lesz, ezért, mint a lap írja, sorrendbe rakják a pályázókat az alábbi feltételek szerint:

  • Elsősorban azok kapják meg, akik már kiestek a szaldóelszámolásból – ez 10-14 ezer potenciális jelentkező lehet.
  • Másodsorban azok, akik 2030-ig esnek ki – ők 55 ezren lehetnek.
  • Harmadsorban pedig azok, akik 5 ezer főnél kisebb lélekszámú településről pályáznak – itt 200 ezer háztartás rendelkezhet napelemes rendszerrel.

Kizárják viszont a pályázók köréből azokat, akik valamilyen állami (például Napenergia Plusz vagy otthonfelújítási) programban már kaptak támogatást napelemhez kapcsolt akkumulátorra, illetve azokat is, akik céges székhelyként is használják az ingatlanjukat.

További részletek:

  • Önerőre nem lesz szükség, de ha drágább rendszert szeretne valaki, akkor saját magának kell kifizetnie a különbözetet.
  • A 2,5 millió forintos keret elvileg elegendő arra is, hogy lecseréljék a régi invertert.
  • Aki szaldósként telepíti, az még 10 évig szaldós maradhat.

forrás: hvg.hu

g7

Jön százmilliárd forint napelemes ingyenpénz, bemutatjuk a feltételeket

2026-01-09 |

Elképzelhető, hogy a korábban tervezett január 15. helyett már szombaton megjelennek a részletei annak a támogatási programnak, amelyben 2027 végéig összesen 100 milliárd forintnyi megrendelést önt a kormány a hazai lakossági napelemes szektorra.

A háztartások szempontjából mindez most tényleg „ingyenpénz” lehet, hiszen vissza nem térítendő támogatásról van szó, amelyhez nem kell önerő, és ezúttal valóban egyszerűnek tűnő játékszabályok alapján szinte normatív alapon (minden alkalmas jelentkezőnek automatikusan) osztják majd szét a pénzt.

Bár a hivatalos kiírás csak holnap (esetleg mégis csak jövő csütörtökön) jelenik meg, az előzetes szakmai egyeztetések után kikerült piaci információkból már össze tudtuk rakni a legfontosabb, biztosra vehető részletszabályokat.

A kiindulási pont leegyszerűsítve az, hogy ha egy háztartás vállalja, hogy telepít egy legalább 10 kilowattóra kapacitású, háztartási napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátort, akkor ehhez kaphat 2,5 millió forintot.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2024 végén 255,7 ezer háztartásban volt napelem (azóta a szám nem nőhetett nagyon sokat), amelyek elsöprő többségéhez jelenleg még nincs társítva akkumulátor. Így nem képesek a feleslegben termelt áramot saját maguk számára „otthon” ideiglenesen raktározni. Adja magát, hogy ők most akkumulátort vegyenek, és lehívják hozzá a legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást, csakhogy a pályázók köre nem lesz azokra szűkítve, akiknek már van napelemük.

forrás: telex.hu

Bankmonitor

Mennyit nyerhetnek a pályázók az Otthoni Energiatároló Programmal?

2026-01-16 |

pályázat, támogatás elsődleges célja, hogy a napelemek telepítése során, illetve a meglévő napelemmel rendelkezők energiatárolót, akkumulátort is telepítsenek. Így a családok energiafüggetlensége növekedhet, ráadásul a megtermelt megújuló energiát is nagyobb eséllyel használják fel saját maguk.

Alapvetően 100 milliárd forintos keretösszeget lehet felhasználni, egy pályázó pedig 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat. Így előreláthatóan 40 ezer család részesülhet a támogatásban.

Pályázni február másodikától lehet, lényeges lehet a pályázat benyújtásának időpontja, de a döntés során nem ez az elsődleges szempont.

Két csoport ugyanis előnyt élvez az elbírálás során:

  1. Az éves szaldó elszámolásból a pályázat beadása előtt kikerült, illetve az éves szaldó elszámolásból 2030. december 31-ig kikerülők, valamint az állami támogatás nélkül, önerőből napelemes rendszert telepített, bruttó elszámolás alá eső pályázók előnyben részesülnek.
  2. Az előző pontot követően még előnyt élveznek az 5000 fő alatti településen bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők.

Alapvetően szaldó elszámolásban azok lehetnek, akik 2024 előtti napelemmel rendelkeznek és a napelem üzembe helyezésétől, bővítésétől kezdve nem telt el tíz év. Illetve a 2023. szeptember 13-ig bejelentett és 2026. január elsejéig üzembe helyezett napelemek is tíz évig szaldó elszámolásba kerülhetnek.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján mintegy 72 162 darab lakossági háztartási méretű napelemes kiserőmű volt hazánkban 2020-ban. Ezeknél biztosan lejár a 10 éves határidő 2030. év végéig. Az új pályázaton nagyságrendileg 40 ezer család nyerhet, ez a fent kiszámolt elsődlegesen érintett körnek több, mint a fele.

De ehhez a számhoz még hozzájöhetnek azok, akik 2024-ben, 2025-ben olyan napelemeket telepítettek, amelyekre már nem a szaldó elszámolás érvényes. A bővülés mértéke jelentős, csak 2024-ben több, mint 36 ezer Háztartási Méretű Kiserőművet (HMKE) telepítettek hazánkban. Arról azonban nincs információ, hogy ezek közül mennyire érvényes a szaldó elszámolás, azaz mennyi készült el még 2023. szeptember 13-át megelőzően kiadott engedély alapján.

Arról sincs pontos információ, hogy az érintett napelemek közül mennyihez telepíthettek már eddig is energiatárolót.

Azért ezen adatok alapján azt lehet mondani, hogy sok elsőbbséget élvező családnak le kell mondania az új energiatároló telepítéséről ahhoz, hogy a második prioritási szinten lévő, kistelepüléseken napelemmel rendelkező családok jogosultak legyenek a pályázaton elnyerhető támogatásra.

forrás: bankmonitor

ENERGO Investment Kft – minden, ami napelem telepítéshez szükséges

© 2026 Created with Royal Elementor Addons